A CSORJÁK IMMUNITÁSA VÉDI A TÖBBET A COVID-19 ELŐL

A tömeges oltás biztonságossá teszi a jelenlegi helyzetet, de a bizonytalanság továbbra is fennáll, mondja a szakértő

Egy vezető orvosszakértő szerint Kínában a legtöbb ember biztonságban van a COVID-19 terjedésétől a széles körben elterjedt védőoltások és az újonnan megszerzett természetes immunitás miatt, de a bizonytalanságok hosszú távon is fennállnak.

Kínában az emberek 80-90 százaléka szerzett állományimmunitást a COVID-19 ellen az Omicron által kiváltott járványok december óta terjedő terjedése nyomán – mondta el Zeng Guang, a Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ volt epidemiológusa. interjú a People's Daily-nek szerdán.

Az elmúlt évek államilag támogatott tömeges oltási kampányaival sikerült 90 százalék fölé emelni az országban a COVID-19 elleni védőoltások arányát – mondta a lapnak.

A tényezők együttes hatása azt jelentette, hogy az ország járványhelyzete legalább egyelőre biztonságos."Rövid távon a helyzet biztonságos, és a zivatar elmúlt" - mondta Zeng, aki az Országos Egészségügyi Bizottság szakértői testületének is tagja.

Zeng azonban hozzátette, hogy az ország továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy új Omicron-vonalakat, például XBB-t és BQ.1-et, valamint ezek alváltozatait importálják, ami nagy kihívást jelenthet a beoltatlan idős lakosság számára.

A Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szombaton azt közölte, hogy 3,48 milliárd adag COVID-19 vakcinát adtak be körülbelül 1,31 milliárd embernek, ebből 1,27 milliárdan fejezték be a teljes oltási kúrát, és 826 millióan kapták meg az első emlékeztető oltást.

Körülbelül 241 millió 60 év feletti ember kapott összesen 678 millió oltóadagot, ebből 230 millióan fejezték be a teljes oltási kúrát, és 192 millióan kapták meg az első emlékeztető oltást.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint Kínában tavaly év végén 280 millió ember tartozott ebbe a korcsoportba.

Zeng elmondta, hogy Kína COVID-19-politikája nemcsak a vírusfertőzöttséget és a halálozási arányt veszi figyelembe, hanem a gazdasági fejlődés, a társadalmi stabilitás és a globális cserék igényeit is.

Az Egészségügyi Világszervezet sürgősségi bizottsága pénteken ülésezett, és tájékoztatta a WHO főigazgatóját, Tedros Adhanom Ghebreyesust, hogy a vírus továbbra is nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet, az Egyesült Nemzetek Szervezete legmagasabb riasztási szintje.

A WHO 2020 januárjában vészhelyzetnek nyilvánította a COVID-19-et.

Hétfőn a WHO bejelentette, hogy a COVID-19 továbbra is globális egészségügyi vészhelyzetnek minősül, mivel a világ a világjárvány negyedik évébe lép.

Tedros azonban reményét fejezte ki abban, hogy a világ ebben az évben kilép a járvány vészhelyzetéből.

Zeng szerint a bejelentés praktikus és elfogadható, mivel az elmúlt héten naponta közel 10 000 ember halt meg a COVID-19-ben világszerte.

A halálozási arány az elsődleges kritérium a COVID-19 vészhelyzeti állapotának felméréséhez.A világjárvány helyzete csak akkor lesz jobb, ha nem bukkannak fel halálosabb alváltozatok szerte a világon – mondta.

Zeng szerint a WHO döntésének célja a vírusfertőzöttség és a halálozási arány csökkentése volt, és nem kényszeríti az országokat arra, hogy bezárják ajtóikat, miután csak megnyíltak.

„Jelenleg a világjárvány elleni védekezés hatalmas lépést tett előre, és az általános helyzet egyre jobb.”